2019. júl 17.

Nagyvárad zenei élete a Thurzó gyűjtemény tükrében 2.

írta: beatj
Nagyvárad zenei élete a Thurzó gyűjtemény tükrében 2.

Az Úr útján. In via Domini.

A történelem 157. pápája, VII. Gergely idejében vagyunk, akinek nevéhez több ismert komoly egyházi döntés és enciklika kötődik. Ezek közül főleg az 1074-es lentei zsinat eredményeképpen elsősorban a szimónia ellen tett lépéseit, valamint a cölibátus bevezetését (papi nőtlenséget) ismerjük. Személye több ponton kapcsolódik I. (Szent) László királyhoz, s ezáltal Váradhoz, és az itt alapított prépostsághoz. Még jobban leszűkítve pedig ennek falain belül a zenei nevelés kezdeteihez, és ennek aktív tanítóihoz.

A középkorban a zenei nevelésnek legállóképesebb perspektívája a katolikus egyház közbenjárásával valósulhatott meg. Mindmáig fennmaradtak azok a dokumentumok, amelyekből kiderül, hogy már a XII. században európai szintű zeneművészet virágzott Váradon. Az első zenei tekintetben is megbízható írott említés 1199-ből származik, viszont, hogy a város híre erre az elismert színvonalra eljusson, és mindezt az utókor számára a kor krónikása le is jegyezze, ahhoz logikusan gondolkodva kijelenthetjük azt, hogy addig kiemelkedően hatékony tevékenységet kellett felmutatni.

Hogy a kronológiát pontosan kövessük, ismert dokumentumok úgy jegyzik, hogy amikor Szent István király 1029-ben Bihar vármegyét alapította, akkor a vármegye központjának számító vár lett egyben a bihari főesperes és a mindenkori király után legfontosabbnak számító méltóság, a herceg (úgynevezett dux) székhelye is. Napjainkban ez a település a Nagyvárad melletti Biharon található. Hatalomra jutása után (1077) László király elsődleges célkitűzései többek közt az akkori Magyar Királyság területein belül a katonai és civil rendteremtés feladatai voltak, viszont a vallás erkölcsi értékét nemcsak a magánéletben, hanem a közigazgatásban és az ország építésében is megtartotta. Uralkodása alatt egyaránt törekedett az ország egységesítésére, illetve külső és belső gyarapodására. Célja volt továbbá a keresztény értékrend szerinti munkálkodás. 1091–1093 körül I. (Szent) László király áthelyezi a megyeközpontot Biharról Váradra. Ennek első említése a dokumentumokban „populum Varadyensem de Bihor” megfogalmazásban szerepel. Váradon röviddel ezután 24 kanonokkal prépostságot alapít, amelyet élete utolsó éveiben viszont püspökségi rangra emelt. 

00.jpg

Meg kell említeni, hogy ámbár a pápaság intézményét Szent László támogatta, viszont VII. Gergely több személyes döntésével dacolva hozott határozatokat önmaga is. Ezzel kifejezte néha személyes véleményét a pápa, illetve gregorián egyházpolitikai elveivel szemben. Így többek közt pápai engedély nélkül alapított Zágrábban püspökséget, de a bihari főesperes székhelyét is lám, áthelyezte Váradra.

Ahol tudta erősítette a magyar értelemben vett egyházat, több apátság és püspökség alapítása fűződik a nevéhez, amelyeket mind komoly összegekkel is támogatott, segített. A káptalani és főesperesi szervezetek is uralkodása alatt tudtak igazából elterjedni. A kor színvonalán elhanyagolhatatlan szükségszerűség volt a zenei élet alapjainak lerakása, és ennek lehetőség szerinti fejlesztése. A középkor akkori fejlődésének fokán elképzelhetetlen az európai értelemben vett zenei élet terjesztői, illetve az egyházi szakemberek mellőzése. A következő cikkekben a nagyváradi éneklő kanonokokról, a zenei kódexekről (Zalka-, Filipec antifonálék), illetve az idő fontosságával fogunk megismerkedni.

Thurzó Zoltán zongoraművész

Szólj hozzá