2016. sze 24.

Józef Piłsudski

írta: Gregoory
Józef Piłsudski

A bajusz milyensége 90%-ban előre meghatározza az ember sorsát, meg azt is, hogy milyen fából faragták. Ez most lehet, hogy üres lózungnak hangzik, de ha rápillantotok Józef arcszőrzetére és rögtön utána elolvassátok a cikket, nem lesz kétségetek az igazságtartalmáról.

pilsudski.jpg

Józef Piłsudski 1867. december 5-én született a cári Oroszország egykori lengyel-litván területén, egy Zulow nevű kis faluban. Régi, nemesi család sarja, mindig megette az ebédet, meg a szokásos dolgok. Orvosnak tanult, de aztán szerencséjére rossz társaságba keveredett.

1887. március 22-én megvádolták azzal, hogy merényletet szervezett III. Sándor cár ellen. Maga az ötlet nem is lett volna rossz, csakhogy kivételesen nem volt semmi köze a csínytevéshez, annál inkább az orvosin megismert kommunista barátainak. Mindenesetre a jutalma 15 év lett Szibériában, amiből csak 5-öt töltött le. Na de milyen 5 év volt az! Szított egy kis börtönlázadást, aminek a leverése után plusz büntetést kapott, ezért éhségsztrájkba lépett, és még kirakták egy éjszakára is a -40o-ban.

jozef_pilsudski.jpg

Józef végül 1893-ban szabadult, és nem tétlenkedett. Csatlakozott a lengyel szocialista párthoz, de náluk kicsit radikálisabb nézeteket vallott. A következő évben saját újságot (Robotnik – Munkás) adott ki, és ahogy felocsúdott, már egy év múlva a párt elnöke volt.

Elnökként megalapította a „bojówkit”, a félkatonai kis magánalakulatát. Ezekkel a srácokkal sok borsot törtek az oroszok orra alá. Ők a kedvességüket a kozákok bevetésével viszonozták, ami nagyon nem jó dolog.

1900-ban árulásért tartóztatták le. Egyenesen a varsói várbörtönbe vitték, ami a kor egyik Alcatrazának számított. Józefet azonban nem lehet csak úgy börtönre ítélni. Úgy ítélte, hogy más esélye nincs a szökésre, ezért őrültséget színlelt. Nagyon jól csinálhatta, mert átvitték a szentpétervári elmegyógyintézetbe, ahonnan már játszi könnyedséggel megszökött.

Innentől kezdve már nem volt félig legális, újságkiadós játszadozás. A szökés után sorra rabolta ki a bankokat és a vonatokat, hogy fizetni tudja a legényeit, és hogy minden földi jót biztosítson nekik. 1908-ban volt egy nagyon nagy fogásuk. Egy vonat kirablása során 200 000 rubelt szereztek. Később ez szolgáltatta a seregének az alapját.

440px-jozef_pilsudski_with_kasztanka.jpg

Közvetlen a rekord-rablás után tört ki az orosz-japán háború, ami valóságos vérfürdő volt, mondhatni az új fegyverek és eljárások első világháború előtti tesztelése. Józef úgy gondolta, hogy talán szövetségesekre lelhet az oroszok ellen a japánok személyében. A japánok udvariasan közölték, hogy szó sem lehet róla. Józef szomorúan utazott vissza a felosztott Lengyelországba. A hosszú úton juthatott eszébe, hogy talán megkéne kérdezni az osztrákokat. Szerencsére meg is tette, akiknél értő fülekre talált. Gyorsan alapított is egy „sportlövő” klubbot, hogy egyszerűsítsék a kiképzést és a fegyverek/lőszerek beszerzését. A háború kezdetére már 12.000 sportszerető ember volt tag.

Az első világháború előtt is csurrant-cseppent az ellátmány Józef csapataihoz, na de a háború kitörését követően valósággal ömlött az utánpótlás hozzájuk, a Lengyel Légióhoz. A lengyel legények derekasan állták a sarat. A német és az osztrák-magyar csapatokkal karöltve 1916-ra kipucolták az oroszokat az országból. Ezzel csak egy baj volt. Most jött volna az, hogy a németek kérik Józefet, hogy esküdjön hűséget nekik. Na, még mit nem! Undorral az arcán, velős káromkodások közepette küldte el őket a fenébe. A császár nem fogadta jól a dolgot. Bedugta a magdeburgi böribe, kihagyva a háború maradék részét.

kielce_pilsudski.jpg

A világháború végeztével egyből hazaengedték a függetlenné vált Lengyelországba, ahol hősként fogadták. Egyből a hadsereg parancsnokává és a Második Lengyel Köztársaság államfőjévé választották. Na nem kell irigykedni. Nem volt egy sétagalopp. Teljes káosz volt az országban. A kivonuló németek, osztrákok és oroszok után maradt 9 különböző jogrendszer, 5 pénznem, 66 fajta vasúti rendszer és többek között 165 különböző típusú mozdony.

Józefnek ez nem szegte kedvét. Egyből munkához látott. A fegyverkezésen kívül (mert biztos volt benne, hogy az oroszokkal még lesz összetűzés) bevezette a 8 órás munkaidőt és szavazati jogot adott a nőknek.

Az oroszokkal tényleg meggyűlt még a bajuk. Józef kötött az ukrán nacionalistákkal egy szerződést, miszerint megkapja Kelet-Galíciát, cserébe támogatja őket. A vörösöknek ez annyira nem tetszett. Mondjuk eleinte úgy tűnt, hogy pont rossz lóra tettek. 1919. május 7-én a lengyel csapatok bevették Kijevet az oroszoktól. Utána jött a baj. Beindult a szovjet úthenger. A lengyeleket egészen Varsóig tolták hátra, ami kb. az utolsó védvonal volt. Minden veszve látszott, amíg egy durván bajszos férfi elő nem állt egy vakmerő ötlettel. Igen, ez a férfi Józef volt.

full_bitwa_warszawska_1920_770.jpg

A terv a következő volt: A derék lengyel legények tartják a habzó szájú orosz hordákat, amíg Józef 5 dandárral mögéjük kerül, de nem a hagyományos módon a főerő mögé. Nem-nem. Piłsudski a tartalék mögé került! Az oroszok egyből összeomlottak. Tartalék és utánpótlás nélkül egy sereg sem húzza sokáig. A lengyelek több, mint 100 000 hadifoglyot ejtettek. Ezt követően a vörösök békét kértek, és meg is kapták.

Három börtön, egy világháború és egy orosz támadás visszaverése után Józef úgy volt vele, hogy most már igazán csinálhatna más is valamit. 1923-ban vonult vissza a politikától, abban a hiszemben, hogy most már Lengyelország jó kezekben van. Hát, rosszul hitte. Az acsarkodó politikusok miatt csak 3 évig tudott nyugdíjban lenni, majd reaktiválta magát, rögtön egy puccsal. Nem volt nehéz dolga, mindenki imádta.

kossak-wojciech-marszalka.jpg

1934-ben, Hitler hatalomra kerülését követően rögtön követeket menesztett Párizsba, azzal a felkiáltással, hogy egy francia-lengyel szövetség keretében csak megkéne fékezni a fegyverkező Hitlert. A franciák a szokásos gőgös arroganciával nemet mondtak. Nekik már megvolt a Maginot-vonal, tehát leszarták, hogy mi fog történni tőlük keletre.

Nem volt mit tenni. Piłsudski még ebben az évben aláírt egy 10 éves megnemtámadási szerződést Németországgal, majd a Szovjetunióval is. Megpróbálta a lehető legtöbbet kihozni a nem túl rózsás helyzetből.

1935-ban, 67 éves korában hunyt el rákban. Személyét a legnagyobb lengyel hősök között tartják számon.

"Aki nem tiszteli és értékeli a múltat, az nem érdemli meg a jelent, és nincs joga a jövőre."

 

 

Facebook oldalunk

 

 

 

Ha egyszerre szeretnél jól kinézni és támogatni is az oldalt, akkor nézd meg a pólóinkat: http://tubeshop.hu/atortenelemfaszagyerekei

 

 

Forrás:
http://www.sjsu.edu/faculty/watkins/pilsudski.htm
http://www.firstworldwar.com/source/poland_pilsudski1.htm
http://www.polishgreatness.com/jozefpilsudski.html
http://www.badassoftheweek.com/index.cgi?id=8050819803
Szólj hozzá

orosz lengyel újkor I. vh.