2016. júl 26.

Woodes Rogers

írta: Gregoory
Woodes Rogers

Két könyvet inspirált, körbehajózta a világot, féktelenül bulizott, kifosztott egy úszó erődöt és kiérdemelte a Kalózölő becenevet, miközben kitakarította a Karib-tengert. Ennél jobbat ki sem lehetne találni.

woodesrodgers_648x1080.jpg

Woodes Rogers 1679-ben született az angliai Bristolban. Az apja kereskedő volt, és jól is ment a biznisz. A hajóik az Új-Fundland környéki vizekből hoztak halakat, de hamar rájött a papa, hogy a rabszolgákban van az igazi pénz. A nyugat-afrikai rabszolgák utaztatásából sok befolyásos barátra tett szert a család, többek között Sir William Whetstonera, aki a Brit Kelet-Indiai Társaság flottáját irányította a spanyol örökösödési háború alatt. Ez csak annyiból lényeges, hogy Woodes ennek az arcnak a lányát vette el 1704-ben.

Úgy nézett ki, hogy hősünk is csak egy átlagos kereskedő/tengerész lesz. Az apja halálával azonban minden megváltozott. Madagaszkár környékén a család hajóját kifosztották és felgyújtották a francia kalózok. Erre nem lehetett máshogy válaszolni, csak a bosszúval!

Sajnos a bosszúból alapvetően nem lehet megélni, de éppen lehet kombinálni a pénzszerzéssel. Több, hasonló cipőben járó kereskedővel összefogtak és vásároltak két hajót; a Herceget (350 tonna, 36 ágyú) és a Hercegnőt (260 tonna, 36 ágyú). A vásárlást követően, 1708-ban Woodes jelentkezett őfelsége kalózának.

_35.JPG

Őfelsége nagylelkűen el is fogadta az ajánlatát, így hát útnak is indult. A terv az volt, hogy a spanyol gyarmatokat molesztálja, és ha lehetséges még egy spanyol „Manila galleon”-t is le szeretett volna teríteni. Ezekről a hajókról annyit érdemes tudni, hogy úszó kincstárak voltak egy egész erőd erejével felvértezve.

Woodes egy percig nem unatkozott. Hamar rá kellett jönnie, hogy az Atlanti-óceánt nagyon őrzik a spanyolok, ezért inkább átment a túloldalra, a méltánytalanul elhanyagolt Csendes-óceánra, végig prédálva a partvidéket. Peru partjait végigfosztották, csakúgy, mint Ecuadorban egy várost, ahol Woodes legényei még a sírokat is kiásták, ékszerek után kutatva. Annyira nem bizonyult jó ötletnek, mert ki is tört egy járvány a hajókon. A város kifosztása után történt még egy érdekes dolog a közelben fekvő Juan Fernández-szigetek egyikénél.

nevtelen_1.png

Egész véletlenül Woodes navigátora ugyanaz a figura volt, aki a környéken tett ki egy bizonyos Selkirket még 4 évvel ezelőtt. A legénység füstöt látott felszállni egy szigetről, ami a legjobb tudomásuk szerint lakatlan volt. Arra kanyarodtak, és felvették a lebarnult csövinek kinéző skótot. Később ez a történet ihlette Daniel Defoe Robinson Crusoeját.

A gyűjtögetésen kívül a hőn áhított Manila galleonok egyikét is kifosztották. Valószínűleg egy átlagos kalóz megelégedett volna ennyi zsákmánnyal, de Woodes pont nyerő szériában volt, ezért egy átbulizott éjszakát követő hirtelen ötlettől vezérelve úgy döntött, hogy körbehajózza a Földet.

A történelem 4. körbehajózása azt vonta maga után, hogy elhaladt Madagaszkár mellett is. Végre elérkezett a bosszú pillanata. Akkora pofonokat leosztott az ottani kalózoknak, hogy azok csak lestek. A jó kis verés (mert a verekedéshez kell a másik fél is) után felpakolta a hajó maradék pár négyzetméterét rabszolgákkal, és meg sem állt Angliáig.

woodesrogers2.jpg

Az utazásban azért voltak mélypontok. Ilyen volt az, amikor kiderült, hogy a Drake-átjárónál nagyon hideg van, és valaki elfelejtett meleg ruhát pakolni. Súlyosbította a helyzetet, hogy még alkoholból is kifogytak, és mint tudjuk, egy tengerész semmit nem ér alkohol nélkül. A második mélypont az volt, amikor a testvére meghalt egy spanyolokkal vívott ütközetben. A harmadik mélypont az lehetett volna, hogy meglőtték, de Woodes nem vette a lelkére a dolgot. A sebhelyes férfiakra úgyis buknak a nők.

Partot érve kipakolt és eladott mindent, de nem szerzett annyi pénzt, hogy meggazdagodjon,sőt! Mire kifizette a befektetőket és az őt beperlő Kelet-Indiai Társaságot, (Amiért üzletelt a hollandokkal. Mai pénzre számítva kb. 1 millió dollárnak megfelelő összeget fizetett ki) nem sok maradt belőle. Még a legénysége is beperelte a javak egyenlőtlen elosztása címén. Csóré Woodesnak vitték a házát is. Mondjuk, kit érdekel, amikor ilyen kalandokat tudhat maga mögött?  Ráadásul az egészet megírta könyvben is, ami Jonathan Swift számára volt hasznos, mert jó alapot szolgáltatott a Gulliver utazásaihoz.

Szerencsére az udvarnak is bejött Woodes sztorija és az, hogy a spanyolok orra alá tört borsot. Illő volt valami jutalmat adni neki. Először úgy nézett ki, hogy megkapja a Madagaszkár környékén lévő rabszolgakereskedelem jogát. Már tök jól el is tervezte, hogy milyen módszerekkel fogja megtörni az ottani kalózok erejét, de mégsem Madagaszkár lett belőle. Őfelsége úgy döntött, hogy más tisztséget adományoz Woodes Rogersnek. A Bahama-szigetek kormányzóságát.

nassau-town-pirates.jpg

Most tuti mindegyikőtök azt hiszi, hogy ez mekkora jó lehetett, hisz mindig süt a nap, strandolhat élete végéig, meg amúgyis pálmafa. Hát nem! A Bahama-szigetek egy kalóz paradicsomnak számított, igazi, teljes értékű anarchiával. Nassauban több, mint 2000 kalóz volt akkor. Emlékezzünk, Woodes két hajóján volt kicsivel több, mint 300 ember. A koronától mit kapott segítségül? Hét hajót, tele ellátmánnyal, 100 katonát, egy hajónyi telepest és két papírt, miszerint ő lett a Bahamák kormányzója, és hogy ne számítson erősítésre. Woodes azonban nem esett kétségbe. Összepakolt, és már útban is volt Nassau felé.

Már a partraszállás sem volt zökkenőmentes. Charles Vane közvetlen közelről, minden előzetes figyelmeztetés nélkül adott le egy sortüzet Woodes hajójára, majd az éjszaka leple alatt kereket oldott. Szép köszöntés volt ez a kalózok részéről, és még ezek után kellett tárgyalnia a kétezer haramiával.

Woodes titkos fegyvere az amnesztia volt. A partraszállást követően egyből kihirdette, hogy aki ott rögtön leteszi a fegyvert, az teljes megbocsájtásban részesül, sőt még munkát is ad neki. Hihetetlen módon a sziget nagyrésze elfogadta az ajánlatot, csak pár tucat kalóz akadt, aki dacolni mert vele. Ők durcás óvodások módjára bepattantak a hajóikba és elhajtottak. Köztük volt a rettegett Fekete szakáll is. Ez lett a végzete. Később egy brit kapitány vágta le 1-1 elleni harcban.

175310-full.jpeg

A jó útra tért fosztogatókból kalózvadász alakulatokat szervezett, és ráeresztette a hajdan volt kollegáikra őket. Nagy sikereket értek el. Alig 3 év alatt kipucolták a Bahama-szigetek környékét. Ez persze nem volt egyszerű. Az újdonsült kormányzó ágyúkat vett, erősségeket építtetett, embereket fogadott fel. Tette ezt főként annak a tudatában, hogy a spanyolok bármikor bejelentkezhettek volna a szigetekért.

A sors fintora, hogy nem örülhetett sokáig a sikerének. 1722-ben bebörtönözték, ugyanis nem tudta fizetni a sziget megvédésére felvett hiteleket! A két éves raboskodása alatt megírta „A leghíresebb kalózok rablásai és gyilkosságai” című művét. A megjelenést követően a királyi udvar felismerte, hogy mekkora taplók voltak, és azonnal kiengedték Woodest, elengedve a tartozását és visszaadva a kormányzóságát.

1728-ban újra kormányzó lett, de csak 4 évig tudta élvezni a munkája gyümölcsét. 1732-ben halt meg Nassauban, betegségben. 

A mottója 1973-ig Bahama mottója volt. „Kalózok kiűzve, Kereskedelem helyreállítva”

 

 

Facebook oldalunk

 

 

 

Ha egyszerre szeretnél jól kinézni és támogatni is az oldalt, akkor nézd meg a pólóinkat: http://tubeshop.hu/atortenelemfaszagyerekei

 

 

 

Forrás:
http://www.thewayofthepirates.com/famous-privateers/woodes-rogers/
http://www.denofgeek.com/us/tv/black-sails/252209/black-sails-season-3-history-the-real-woodes-rogers
http://www.republicofpirates.net/Rogers.html
http://www.thepirateking.com/bios/rogers_woodes.htm
http://www.badassoftheweek.com/index.cgi?id=872650816944
Szólj hozzá

amerika brit kalóz újkor Anglia