2016. feb 29.

I. Péter

írta: Gregoory
I. Péter

Az Orosz Birodalom megalapítójaként a 2 méteres óriásnak teljes egészében át kellett alakítania az orosz társadalmat. Egy átlagos embernek biztos, hogy nem sikerült volna. Szerencsére Péter messze volt az átlagostól.

paul-delaroche-nagy-peter-car-1838.jpg

Pjotr Alekszejevics Romanov 1672. június 9-én született Moszkvában, I. Alekszej 14. gyermekeként. Nem elírás, az apja szorgalmas férfi volt. A kis Péter gyerekkora biztos boldogan telt, eltekintve attól az egy esettől, amikor a szeme láttára gyilkolták le jó pár családtagját. Kihagytam az iskolákat? Igen, mert senkit nem érdekel. Tehát, a szomorú pillanat 1682-ben történt. Az orosz Duma őt választotta meg (alig 10 évesen) a gyengeelméjű Iván helyett. Iván pártolóinak ez nem annyira tetszett, ezért lázadást szítottak, ami túl jól sikerült. A palotát őrző sztrelecek (elit muskétás alakulat) senkit nem kíméltek. Péter soha nem felejtette el ezeket a napokat. A lázadás végül elérte célját. Hősünket mellőzték, de hivatalosan társuralkodó maradt Iván mellett. A gyakorlatban ez úgy működött, hogy a fővárostól nem messze, egy kunyhóban húzta meg magát az anyjával. Ebben a kis faluban szerette meg a hajózást.

24.jpg

A játékba 1689-ben tért vissza, amikor egy kis ármánnyal sikerült elűznie a régenst, Iván nővérét. Gyorsan kötött egy házasságot és nekilátott a munkának és a gyerekcsinálásnak. Az első házassága lehet ez a sietség miatt nem jött be. A következő, 1712-ben már tartósnak bizonyult. Feleségül vette Marfa Szkavronszkát, a későbbi I. Katalin cárnőt.

De ne szaladjunk előre. 1696-ban meghalt Iván, így Péter már teljesértékű cárként tevékenykedhetett. Első dolga volt, hogy szövetségeseket szerezzen, elsősorban Törökország ellen. Az európai országok bejárását nem a szokványos módon tette. Péter álruhában, álnév alatt indult neki a küldetésnek. Így, mint magánember, sok kalandban volt része, a kocsmai bunyóktól kezdve, a nők hajkurászásán át egészen a tüzér foglalkozásig. Igen, Poroszországban tüzérnek állt és meg is kapta a kezelői képesítést. Hollandiában dokkmunkás lett és kitanulta a hajókészítés csínyját-bínját. Rögtön ezután Angliában kötött ki, ahol szintén a hajókat és az ipari létesítményeket szemlélte meg, két korsó ale között. Nem túlzok. Annyira megszerette az angol söröket, hogy haza is akart vinni jó pár hordóval. Sőt, nem csak akart, hanem vitt is! Nagy kár, hogy megromlott mind az út alatt. Péter azonban nem az a típus, aki könnyen belenyugszik, ha megromlik a söre. A következő rendelésnél már szólt, hogy nem lesz ez így jó… Végül a gyártó több komlóval és megnövelt alkoholszinttel készítette el a sört, ezzel kiküszöbölve a problémát. Így született meg a Russian Imperial Stout.

A cár 18 hónapnyi utazás, tanulás és sörözés után kénytelen volt visszatérni oroszhonba, mert azok a szemét sztrelecek megint lázongtak. Ezúttal jobban tették volna, ha csöndben a seggükön maradnak. Szinte mindegyiket kivégeztette. Az alattvalói most szembesültek úgy igazán először Péter természetével. Persze nem volt ő maga az ördög. Alapvetően egy vidám ember volt, aki szeretett mulatni. Mi sem mutatja ezt jobban, mint a saját kis klubja, a Legrészegebbek Zsinata. Ezen felül még hobbi-fogász is volt. Ha meghallotta, hogy valami nemesnek fáj a foga, már a két méteres óriás kezei között is volt. Úgy gondolta, hogy jó benne, mondjuk a pácienseket erről nem kérdezték meg.

Miután visszatért Oroszországba, elkezdődtek a nagy reformok. Rögtön kezdésnek bevezette a szakáll adót, ezzel is előtérbe helyezve a nyugat európai divatot. Az adón felül külföldi szakembereket is hozatott az országba, a fiatal nemeseket meg elküldte tanulni. A hadsereget is teljesen megreformálta. Csak a tehetség számított, nem érdekelte a származás. Még az abc-t is modernizálta, a naptárral egyetemben. Ha meg még mindig volt egy kis ideje, akkor ágyúkat tervezett.

A sok reform után új célt tűzött ki. Kell egy tenger! Mivel az oszmánok túl nehéz falatnak ígérkeztek, ezért a svédeknek ugrott neki 1701-ben. A XII. Károly vezette Svédország a kor egyik legmenőbb és legtökösebb állama volt. Gondolom mindenki leszűrte már, hogy mekkora hiba volt megtámadni őket. Péternek is hamar leesett. Akkora visszakezes pofont kapott, hogy egészen a palotája másik feléig repült. A hatalmas ütés ellenére Péter mégis felállt. Az még hagyján, hogy felállt, de be is vetette az orosz szuperfegyvert: A telet. A tél segítségével 1709-ben eldőlt a svéd-orosz háború sorsa, a poltavai csatában. A felégetett föld taktikáját alkalmazva a svédek végzetesen meggyengültek. A háború 1721-ben ért véget hivatalosan, orosz győzelemmel. Ez volt az a pillanat is, amikor a Cár kinyilvánította, hogy most már Orosz Birodalom van.

shtandart_russian_ship.jpg

A zászlóshajója, a "Standart"

564767.jpg

A háború alatt sem állt meg az élet. 1703-ban kezdett bele Szentpétervár megépítésébe is, mert Moszkva nem jött be neki. A munkálatokat 1712-re fejezték be.

Péternek a fővároson kívül a másik kardinális dolog az utódlás kérdése volt. A fiát, Alekszejt már a kezdetektől az uralkodásra készítette fel. A legjobb iskolákba járatta, a legkirályabb hadihajót adta alá, de a büdös kölöknek semmi nem volt jó. Inkább festegetni akart, meg a kis barátnőjével együtt lustulni. Ha ez nem lett volna elég, még az apja ellen is áskálódott. Na, ezt már megelégelte Péter, azonban nem tudta elkapni. Alekszej elmenekült nyugatra. Végül évek múltán sikerült hazacsalogatni, a megbocsájtás ígéretével, de ha figyelt volna az apjára, akkor tudta volna: Az árulóknak nincs bocsánat. 1718-ban Alekszej hazatérte utána egy kis kínzást követően kivégeztette. Nagyot csalódott benne.

Azokkal, akik hűek voltak hozzá, mindig jól bánt. Ez lett a veszte is. 1724-ben a medvetermetű cár személyesen mentett ki pár katonát a fagyos finn-öbölből. Bár ne tette volna. A nem mindennapi testmozgás megbetegítette a cárt. 1725-ben halt meg, anélkül, hogy meghatározta volna a trónöröklés rendjét. Valószínűleg elment a kedve az egésztől.

deathbed_portrait_of_peter_i_by_i_nikitin_1725_russian_museum.jpg

I. Péter cár élete tele volt kalanddal. Egy végtelenül elmaradott, rendes hadsereg és flotta nélküli országot hozott fel európai színvonalra. Története szinte egyedülálló.

„Micsoda furcsa cár volt! ... Dolgozott, mint a matróz, ruházkodásában német volt, úgy dohányzott, mint a német, vodkát ivott, mint a  baka,  káromkodott és verekedett, mint a gárdatiszt."

Vaszilij Kljucsevszkij 19. századi történetíró

 

 

Facebook oldalunk

 

 

 

Forrás:
http://www.biography.com/people/peter-the-great-9542228
http://www.saint-petersburg.com/royal-family/peter-the-great/
http://russiapedia.rt.com/prominent-russians/the-romanov-dynasty/peter-i/
http://mult-kor.hu/20140902_10_teny_nagy_peterrol
http://oroszhirek.hu/tortenelem/1312-nagy-peter-egy-kueloenoes-car-furcsasagai
Szólj hozzá

orosz svéd újkor