2016. feb 15.

Nagy Lajos első nápolyi hadjárata. II. rész.

írta: Nyitray552
Nagy Lajos első nápolyi hadjárata. II. rész.

„Jött azután más hír, hogy Cápua mellett
A magyar seregnek ütközni se' kellett,
Mert, ki a Volturnón ellen akart állni,
Szétveré a hadat Miklós, Cajetáni.” Arany János: Toldi szerelme

napoly.jpg

Nagy Lajos első nápolyi hadjárata. II. rész.

Az előző írásomban a kedves olvasó már megismerkedhetett Lajos király öccse András herceg halálának a körülményeivel, majd a bűntető hadjárat 1347-1348. évi eseményeivel. A magyar király diplomáciai bravúrok sorozatával kelt át az Itáliai félszigeten. Vonulását leginkább egy hógolyóéhoz lehetne hasonlítani, amelyik megindulva pusztító lavinává lett...

Capua 1348. január 11.

A magyar sereget kiváló felderítők segítették ebben a hadjáratban is. Lajos királlyal Johanna új férje, Tarantói Lajos nápolyi serege nézett farkasszemet, közel Capua városához, ahol a Volturno folyó déli partján megerősített állásokba vonultak. Csak egy erős, széles kőhíd állt az északról közeledő magyar sereg és a nápolyiak között. Ezt kellett nekik mindenáron megtartani, és megakadályozni Lajos király átkelését. Mint már említettem, Magyarországról a király mintegy 2000 főnyi válogatott katonával és temérdek pénzzel vágott neki a hadjáratnak.( a források 1000 főre teszik Lajos, és körülbelül ugyanennyire a nádor kíséretét.) Útközben csatlakoztak hozzájuk azok a bőrsipkás zsoldosok, akik a költő szavaival élve jó pénzért még a saját népüket is képesek voltak pusztítani. A vonulást a magyarok úgy szervezték meg, hogy ne ijesszék a helyi lakosságot a nagy számuk miatt, és az ellátásuk se jelentett különösebb gondot. Nápoly kémei így nem igazán tudták mekkora ellenség is közeledik feléjük, hiszen a had csak az utolsó pillanatban állt össze. A dombos lankás terep is nekünk kedvezett. A takarásukban rejtett átkarolást is véghez lehetett vinni. Erre épült az egész magyar taktika. Lajos király tudta, ha most megveri az ellenséget, övé lehet nem csak Capua, de Aversa városa is, és ami még fontosabb a főváros Nápoly. De nem akarta az egész hadjárat kimenetelét egy ütközetre feltenni. Jó hadvezérhez méltóan még a pénzért szinte bármire kapható zsoldosok életét is kímélni akarta, ekkor fordult a szokásos magyar furfanghoz.

img247.jpg

A serege nagyságát 12 ezer főre teszik a szemtanúk, akik jelen voltak. Már maga a felvonuló gyalogság is nagy létszámú volt, a dombok takarásában pedig el lehetett rejteni a lovasságot. Amíg a zsoldosok támadást és visszavonulást színleltek a híd ellen, a király nagy kerülővel Orticello felé átúsztatott a folyón és átkarolta Tarantói Lajos seregét. A támadást a kunok kezdték. A könnyűlovasságuk a nyílzáporával tizedelte a nápolyi lovagokat, majd a kikerülő manőver után a magyar nehézlovasság, amit természetesen a király vezetett, egyetlen rohammal elsöpörve az ellenséget. A folyóparton rekedt nápolyi gyalogság felmorzsolása csak idő kérdése volt. A csapda bezárult, amikor a másik oldalról a hídon keresztül is támadásban lendültünk. Capua a magyar hadtörténelem egyik olyan ritka eseménye volt, amikor mi voltunk túlerőben. Ennek tükrében körülbelül két óra alatt tört meg az ellenség harci morálja.

Lajos király egy nappal később Aversa városában (Ott, ahol 3 évvel korábban az öccsét meggyilkolták) fogadta a behódoló nápolyi rokonokat. Johanna a vesztes csata után hajón menekült el a fővárosból. Rá jellemzően az ékszereit vitte magával, de az időközben megszületett kisfiát „Martell” Károlyt már nem. A Durazzói hercegek, akik csak vonakodva vettek részt a magyar király elleni harcban, személyesen jelentek meg Lajos előtt. Tarantói Lajos elmenekülése után a legtekintélyesebb herceg, Durazzói Károly vette át a nápolyi ügyek intézését. Unokaöccseivel Tarantói Róberttel, és Fülöppel jelent meg Aversában, ahol Lajos nyájasan fogadta őket. Két nap vendégeskedés után a király azzal a kéréssel állt elő, hogy vigyék őt arra a helyre, ahol Andrást meggyilkolták. Károly tett eleget a kérésének. Ő kísérte el a kolostorba, ahol a király hírtelen haragra gerjedve megvádolta őt a gyilkosságban való részvétellel, és ott a helyszínen lefejeztette. A testét ugyanúgy kidobatta az udvarra, és három napig temetetlenül hagyta. A többi herceget pedig fogolyként Magyarországra, Visegrád várába, a Salamon toronyba küldte. Hat nappal később teljes lovagi vértben, a fején sisakkal, a kezében karddal ezer magyar kíséretében pedig bevonult Nápolyba.

louisdehongrie.jpg

Durazzói Károlynak sem az ártatlanságát, sem a bűnösségét nem tudjuk már megállapítani. Ez a bizalmatlan békétlen tett nagy törés volt a király és a nápolyi polgárok között. Talán annyit megállapíthatunk, hogy ilyen gyorsan és elhamarkodottan nem kellett volna a herceget lefejeztetnie. Bár emlékezzünk, hogy az édesapjának, Károly Róbert uralkodása alatt hogy járt az a család (Zách), amelyik kezet emelt a királyra. Nápoly konszolidálásába egy rettenetes kór szólt közbe. Kis túlzással mondhatjuk azt, hogy a pestis elől még Lajos király is csak álruhában tudott elmenekülni.

db57ff26771dee7c3d2c41790d4da6f9_1m.png

A király német zsoldos és magyar helyőrségeket hagyott hátra, és 1348 tavaszán elhagyta a Nápolyi Királyság területét. De megüzente VI. Kelemen pápának, hogy addig, amíg a férjgyilkos Johannát el nem ítélik, nem tartja lezártnak az ügyet…

 

Facebook oldalunk

 

 

 

 

Forrás:
Kiss-Béry Miklós Magyar Királyok és Uralkodók. 10. rész Károly Róbert és Nagy Lajos.

 

Következik:

„Teszi tehát hírré Laczfi a táborban:
Ki akar hűségből maradni Nápolyban?
S csuda ez! nincs több szó fekete halálról,
Csak a magyar névről, s a derék királyról.”

Ny.Gy.

Szólj hozzá

magyar olasz középkor bosszú