2015. nov 02.

1439. Vég-Szendrő és a titelrévi haditábor

írta: Nyitray552
1439. Vég-Szendrő és a titelrévi haditábor

Az elkövetkező néhány cikkemben a magyar határvédelem egyik legdrámaibb, és egyben egyik legdicsőségesebb fejezetét szeretném bemutatni a kedves olvasóknak. Az 1439-1443-as időszak a magyar történelem páratlan fejezete, amikor a holló felemelkedett, kitárta a szárnyát, és megállította az Oszmán áradatot.

201201132043420_szi.jpg

Zsigmond király és császár halála (1437) után Magyarország helyzete válságosra fordult.  Ő volt a legtovább uralkodó királyunk; pontosan ötven évet töltött a trónon. Nem volt kiváló képességű katona, vagy bátor harcos, de nagyon jó politikus és diplomata hírében állt. Abban az időben matuzsálemi kornak megfelelő időt töltött itt lent halandóként. Hetven évet élt meg.

Zsigmond, amint meggyőződött róla, hogy második felesége Cillei Borbála nem fog már neki fiúgyermeket szülni, elkezdett megfelelő férj után nézni, akire majd a lányáról, Luxembourgi Erzsébetről a koronái és a birodalma száll. (Magyar, német, és cseh király, német-római császárként hunyt el.) Ő is azt tette, amit Nagy Lajos tett. Az udvarába hozatott egy Habsburg Albert nevű fiatalembert. Ő lett Erzsébet férje, és Zsigmond király örököse.

albrecht_ii_von_habsburg.jpg

A király össze- és féken tartotta az pártoskodó országát és a hatalmaskodó urakat. Halálával mindez sírba szállt. Albert első Habsburg uralkodóként meglehetősen gyengének bizonyult. Összeroppant a feladat súlya alatt. Kapott egy birodalmat, de képtelen volt együtt tartani azt. A török fenyegetés délen, huszita felkelés Csehországban, nagy birodalom és töménytelen gond terhelte Albertet ezekben az időkben. A politikai csatározások és a huszita háborút kikerülve térjünk a legfontosabb dologra az 1439-es évre!

1439. Vég-Szendrő eleste, és a titelrévi haditábor

Január negyedikén Albert király Boroszlóban féléves fegyverszünetet köt Ulászló lengyel király küldötteivel, majd elhagyja Sziléziát.

A májusi országgyűlésen Albert aláírat egy oklevelet az országnagyokkal, miszerint halála esetén felesége Erzsébet örökli a trónt. (Vitéz Jánost kinevezik a királyi kancellária Magyarország főjegyzője címmel.)

Május kilencedikén az eddigi harcokban kiválóan teljesítő Zsigmond király hű kapitánya Hunyadi János, a szintén János nevű öccsével a déli frontra kerül. A bevethető erejük: száz páncélos lovas, valamint kétszáz könnyűlovas kun és székely.

Május huszonkilencedikén Albert király szentesíti a nemesség követelését. Eszerint a haza védelme egyedül a király dolga, banderiális, nemesi sereg csak a legvégső esetben vehető igénybe. El tudjuk képzelni ez mit jelent…

Június tizenegy. II. Murád szultán ostrom alá veszi 130 ezer fős seregével Vég-Szendrő várát. Brankovics György szerb despota 12 évvel ezelőtt tette meg székhelyének a várat, amikor Nándorfehérvárat kiürítette és átadta a Magyar királynak. Az ostrom kezdetekor Lázár nevű legkisebb fiával a magyarországi birtokaira menekül. Kitartásból, vitézségből, és erényből másik két fia Grigor és Stefan mutat példát, akik a végsőkig tartják Vég-Szendrő várát mindvégig a magyar felmentésben bízva. Ezzel egy időben Magyarországon kihirdetik az általános nemesi felkelést. Ma úgy mondanánk: a szükségállapotot és a teljes mozgósítást arra számítva, hogy a szultán következő célpontja Nándorfehérvár és Magyarország lesz.

c0043vd074.jpg

Kissé későn és nehézkesen az Albert által vezetett magyar sereg augusztus második hetében gyülekezni kezd a Duna és a Dráva találkozásánál lévő Titelrévnél. A sereg létszáma alig haladja meg a 24 ezer főt, és a tüzérsége sem megfelelő egy támadó hadművelethez.

Augusztus tizennyolcadikán Szendrő hiába várva a magyar segítségre, megadja magát Murád szultánnak. A vár hős védőit Grigort és Stefan Brankovicsot a sógoruk megvakíttatja és kiherélteti. (Mara Brankovics II. Murád szultán első felesége volt. Ny.Gy.) Ezzel egy időben a Dunán török csapatok kelnek át.

Itt van történetünknek az a része, amikor a hősök nem várnak a parancsra. Amíg az országnagyok és a király Titelrévnél táborozott, addig a két Hunyadi könnyen mozgó csapatai visszaszorítják a törököket a folyó túlsó oldalára. Kiszámíthatatlanul, a meglepetés erejét, a rác és magyar sajkások, pákászok helyismeretét a mocsarakban és lápokban kihasználva csapnak le a túloldalt elbizakodott törökökre. A folyón átúszva, éjszakánként több ezer emberrel zaklatják és gyújtják fel a török utánpótlási útvonalakat, táborokat. Amíg a magyar haditáborban zendülés közeli állapot alakul ki szeptember közeledtére, addig Hunyadi embereinek se lázadozni, se megbetegedni nincs idejük. (A titelrévi táborban eddigre már a vérhas is felütötte a fejét. Ny.Gy)

osztrak-magyar.jpg

Folyamatos rajtaütéseik nem maradnak eredmény nélkül. Még a török főtábort is megtámadják!!! Elérik, hogy a szultán ne Magyarország és az ország kulcsa Nándorfehérvár felé forduljon, hanem szeptember végen nyugat felé II. Tvratko bosnyák királyt hódoltassa. Ezzel egy időben a kiváló helytállásukért mindkét Hunyadi János a szörényi bán, akkoriban már kétes hírnévnek örvendő címet kapják. (Aki szörényi bánként ezekben az időkben a határvidékre került a folyamatos török támadások miatt nem sok jóra számíthatott.) Példája ez a kezdeményező készségnek, a bátorságnak, a terep és a helyismeret jó kihasználásának. Addig, amíg a nagyurak többsége és a király a táborban mulatozott, addig a Hunyadiak megmutatták milyen a magyar harcmodor a kor páncélos hadviselésével ötvözve. Váratlanul, szinte a semmiből csaptak le a törökökre sokszor több, kisebb részre tagolódva. A tizedesek és századosok saját belátásuk és döntéseik alapján vezették az egységeiket, teljesen kiszámíthatatlanná téve a magyar hadmozdulatokat és támadásokat, mélyen benyúlva a törökök által ellenőrzött területekre is. Gondoljunk csak bele, hogy a teljes készenlét hogyan fáraszthat egy sereget! Minden úton, ösvényen hadi vonuláson a folyami gályák kikötőin, bárhol, bármikor rácsaphatott a két Hunyadi Johannes által vezetett magyar, rác, kun és székely lovasok. Ágyúöntő műhely, lőpor vagy ágyúgolyó szállító szekerek, víz élelmiszer utánpótlás. Semmi és semmikor se volt biztonságban a magyar portyázók előtt.  Elővették a régi szokásokat, és néhány ezer fő képes volt felvenni a harcot a sokszoros túlerővel szemben is. Ez a harcmodor, mint oly sokszor már a történelmünkben ismét hatékonynak és eredményesnek bizonyult.

Október elsején Albert már betegen hagyja el a magyar főtábort. Az úton hazafelé a vérhas tünetei látszottak rajta. Semmi más vágya nem volt, mint a szeretett városában Bécsben térjen örök nyugalomra. Ezen az úton érte a halál Neszmélyben az év október 27-én. Az első Habsburg királyunk meghalt, de ezzel egy időben egy legenda született, akit a törökök csak úgy ismernek a mai napig: a Hadak Villáma.

Következik: Nándorfehérvár 1440-es elfeledett ostroma, és diadala.

 

Facebook oldalunk

 

 

Forrás:
Bánlaky József az 1439. évi szendrői hadjárat.
Könyvajánló:
Bán Mór: Hunyadi sorozat 4. rész, a Hadak Villáma
Ny.Gy.
Szólj hozzá

magyar török középkor hunyadi végvár