2015. jún 11.

Skultéty László

írta: Gregoory
Skultéty László

A huszárok mindig is kemény arcok voltak, de közülük is kiemelkedik Skultéty László alakja, aki igaz, hogy nem volt parancsnok, csak zászlótartó, mégis 22 hadjáratban vitte az ezred lobogóját Európa véráztatta csataterein, 80 éven át.

scultety_laszlo.jpg

A méltatlanul elfeledett huszár 1738. június 27-én született Trencsén vármegyében, Hegyesmajtényban. Már az édesapja is huszárként őrizte a Habsburg Birodalom népeinek az álmát. A fiút 1750-ben, 12 éves korában, a felesége halála után adta be a Ghillányi-huszárezredbe ('52-től Hadik-ezred) , ahol ő maga is szolgált.

A 18 éves fiatalember pont a híres 1756-57-i poroszok elleni hadjáratban esett át a tűzkeresztségen, ahol sor került Berlin megsarcolására is. Az ifjú Skultéty derekasan kivette a részét a harcból. A berlini csatában még egy elég komoly sebesülést is beszerzett; szuronyt döftek az arcába. A küzdelemben mutatott bátorsága miatt több kitüntetést is kapott az extra zsold mellé.

A sok örömhöz azonban egy elég szomorú dolog is társult. 1760-ban a poroszok foglyul ejtették az apját, aki soha nem került vissza.

1764-től beköszöntött a béke, ami miatt '68-ban a Hadik-ezredet feloszlatták, így László átkerült a 8. huszárezredhez, ahol pályafutása végéig maradt. Tíz évre rá tizedessé léptették elő és hogy kipróbálhassa az új rendfokozatát, egyből beledobták a nemrég kirobbant osztrák-török háború mélyébe. Újfent kiválóan megállta a helyét. A sok vagdalkozás során persze óhatatlanul becsúszott egy-egy sérülés. Így is lett; egy vágást kapott az állára. A harcban mutatott bátorsága miatt megkapta az Ezüst Vitézségi Érmét, amit II. József nyújtott át neki, valamint ha már ott volt, gyorsan előléptette strázsamesterré és az ezred zászlótartójává.

1792-ben a törökök után a franciák nem fértek a bőrükbe. Hősünk bőszen aprította az ellenséget a Rajna környékén, Észak-Olaszországban, de még Galíciában is. A napóleoni háborúk minden hadjáratát végigharcolta, és ezért a teljesítményért megkapta a Fém Hadseregkeresztet, ismertebb nevén Ágyúkeresztet. A név onnan jött, hogy a lipcsei csatában zsákmányolt francia ágyúkból öntötték ki a kitüntetéseket. 

12339_preview.jpg

Az ismertséget az 1825-ös Bécsbe vezénylés hozta meg, ahol az ezred 2 évig a császár mellett szolgált. I. Ferencnek (teljesen érthető módon) hamar feltűnt a délceg legények között szolgáló, 87 éves öreg, így hát odament hozzá, és elbeszélgetett vele. Annyira lenyűgözte Skultéty élettörténete és hűsége, hogy tisztté akarta tenni és ezzel kivonni minden munka alól. Skultéty erre csak azt felelte, hogy ő már megmarad zászlótartónak, hiszen a zászlót nem lehet csak úgy elhagyni.

Az uralkodóval történt beszélgetés után igazi híresség lett. Alakos lovas portréja több kávéház, kaszinó, de még családi ház díszeként is szolgált.

skultetylaszlo.jpg

1830. szeptemberében került sor az utolsó hadgyakorlatára, ahol még 92 évesen is ő tartotta az ezredzászlót díszszemlén! A következő évben szerelték csak le, amikor már nem tudott lóra ülni, 81 év szolgálat után. A leszerelését követően nem tudta élvezni a polgári életet, de valószínűleg nem is akarta. 1831. augusztus 19-én, Aradon hunyt el.

Skultéty élete során 22 hadjáratban vett részt, 4 uralkodót szolgálva. Mélyen vallásos volt és ízig-vérig katona. Soha nem nősült meg, csak a hadseregre és a hazája szolgálatára koncentrált. A magyar mellett anyanyelvi szinten beszélt szlovákul, németül és egy kicsit franciául.

Emlékét csak a rokonság és a birodalom polgárai őrizték, aztán váratlanul a XX. század elején kitörlődött a köztudatból, annak ellenére, hogy Háry János karakterét is róla mintázták.

 

Facebook oldalunk

 

 

 

Forrás:
Matrikula III. évfolyam, 2. szám: Németh József - 275 éve született Skultéty László, a világ legöregebb huszárja
http://www.naraiskultety.hu/cikkek/hires-skultetyak/skultety-laszlo--a-vilag-legoregebb-huszarja--1738-1831-.html
Szólj hozzá

magyar újkor huszár