2015. már 27.

Hadik András

írta: Gregoory
Hadik András

Papnövendékből huszárkapitány? 3500 emberrel megsarcolni Berlint? Serfőzdét alapítani? Külön-külön is lehetetlennek tartanánk őket, Hadik András élete mégis mind tartalmazza ezeket a mozzanatokat és még annál is többet! A poroszokat megszégyenítő esztergomi srác mindent elért a katonai pályán, amit csak lehetett.

Hadik András 1710. október 15-én született Esztergomban. A papa, Hadik Mihály a Rákóczi-szabadságharc idején császári tisztként szolgált, ezért 1720-ban nemesi oklevelet kapott. Az apja valamiért nem akarhatta, hogy a fiából katona legyen, ezért 10 évesen elküldte a jezsuitákhoz, hogy papot faragjanak belőle. Szerencsére a jezsuiták vésői kifogtak a mi Andrásunkon. 1730-ban lelépett tőlük és beállt huszárnak.

1732-től már a Dessewffy-ezred büszke tagjaként szolgált, majd a nem sokkal később kezdődő osztrák-török háborúban is becsülettel kivette a részét. A harcban mutatkozó vitézségéért előléptették kapitánnyá.  1741-ben az osztrák örökösödési háborúban a Beleznay huszárezredben gyepálta az ellent, de még hogy! 1744-ben kapta  meg az ezredesi rendfokozatot, majd '47-ben a tábornokit, '53-ban pedig magának a Ghillányi huszárezrednek lett a tulajdonosa.

A következő nagyobb háború a Hétéves háború volt, ahol számos huszárcsínyt hajtott végre. Neisse ostrománál az ostromgyűrűt áttörve, mintegy 400 katonát vitt be a helyőrségbe. Frankenstein mellett a 350 huszárjával egy egész porosz ezredet kergetett meg mindenestül. Ilyen cselekedetek után bizonyára büszkén megpödörte a bajszát, majd megdicsérte a legényeit.

A leghíresebb és egyben legvagányabb húzása Berlin megsarcolása volt.  A kalandra 1757. október 11-én indult el 3 500 emberrel, miközben a porosz főerők Sziléziában küzdöttek. Jól kitervelte az egészet. Útközben ahol csak elhaladtak, mindenhol azt mondták, hogy ők csak biztosítani vannak itt, és semmi bajt nem keresnek. Közben a hosszú menet alatt azért arra is találtak időt, hogy elpusztítsák a buchholzi fegyvergyárat, csak úgy, a poén kedvéért.

Október 16-án érkezett Berlin falai alá. A csapatait úgy helyezte el, hogy azok a tényleges létszámnál sokkal többnek tűnjenek. Ezzel a trükkel a tarsolyában ment kopogni a város kapujához, ahol közölte, hogy ha átadnak neki 300 000 tallért, akkor megkíméli a várost. A város vezetői egyszerűen nem akarták elhinni, hogy egy jelentős sereg el tudott jutni a fővárosig, így visszautasították a gáláns ajánlatot. Hadik, miután visszament az embereihez, kiadta a parancsot a tüzéreinek, hogy a rendelkezésre álló négy ágyúval lőjék szitává a Sziléziai Kaput.

Miután a derék tüzérek végrehajtották a parancsot, Hadik a huszárai élén beviharzott a "kinyitott" városkapun és szétverte a maroknyi védőt. Ezt követően újra kinyilvánította a követelését, csakhogy ezúttal már 600 000 tallért követelt. A királyné erre már előjött a barlangjából és a magyar huszárok lovagiasságra apellálva kegyelmet kért a város számára. Hadik úriember módjára finoman elutasította a kérést, és a fizetésre szólította fel újfent a város nagyjait, amit még kiegészített 24 pár női kesztyű követelésével. A település nagyjai nyolc óra alatt 235 000 tallért szedtek ki a dunyhákból.

Hadik meg is elégedett ennyivel. Annál is inkább, mert közben Frigyes is hírt kapott erről az arcátlan, teljesen megalázó akcióról és már lassan meg is indította az ellenlépéseket. A huszárok 18-án visszavonulót fújtak. A kirándulás mérlege abszolút pozitív lett. 426 foglyot ejtettek és 7 zászlót. A saját veszteség 88 ember volt. Hadik 25 000-et rögtön szétosztott a katonák között, ezzel kárpótolva őket az elmaradt prédálás miatt. A 24 pár női kesztyűről később kiderült hogy sajnos mind balos, de Mária Terézia értékelte a szándékot. 3 000 dukát jutalmat akart átadni a legmerészebb huszárnak, de az visszautasította azt, cserébe inkább birtokot kért (1771-ben kapta meg a futaki kamarai birtokot, mintegy 6 településsel és 30 000 holdnyi földdel. A környéket valósággal felvirágoztatta, és még serfőzdét is alapított!)

A berlini portya után sínen volt az élete. Annak rendje és módja szerint folyamatosan léptették elő. 1756-tól altábornagyként szolgált, aztán 1760-ban már a német birodalmi és császári sereg ideiglenes fővezéreként szerepelt. 1762-ben grófi rangot kapott, majd '64-'68 között Erdély katonai parancsnoka volt.

Erdélyben is igyekezett maradandót alkotni. Többször is a jobbágyrendszer felszámolása mellett foglalt állást, ráadásul ő rendezte el a székelyek ügyét is, amely a mádéfalvi mészárlás után eléggé elmérgesedett.

1763-ban Mária Terézia Adolf Buccow tábornokot küldte Erdélybe, hogy szervezzen három székely és két román határezredet. A székelyek természetesen ellenálltak, mert meg akarták őrizni a hagyományaikat és a kiváltságaikat. A rezisztencia miatt Buccowot hamar leváltották, a helyére báró Siskovics József altábornagy került, aki rögtön parancsot adott a Mádéfalvában összegyűlt székely vezetők megtámadására. Több mint 200 férfit, nőt és gyereket mészároltak le.

A székelyek ezután a gyalázatos tett után Moldvába kezdtek el kitelepülni. A helyzetüket Hadik rendezte el. Az újonnan a Habsburg Birodalomba került Bukovina tartományba telepítette le azokat, akik menni szerettek volna, így alakult meg pl: Hadikfalva, Andrásfalva,stb.

A katonai pálya csúcsát nem sokkal a halála előtt érte el. 1789-ben II. József megtette az Oszmán Birodalom elleni háború fővezéréve, de egy sebesülése miatt sajnos le kellett mondania a felkérést. 79 évesen, Bécsben halt meg. 

 

Facebook oldalunk

 

 

 

Forrás:
http://lemil.blog.hu/2009/02/24/grof_hadik_andras_1_0
http://mult-kor.hu/20051017_hadik_andras
http://www.fehervarihuszarok.hu/hadik.html
Szólj hozzá

magyar német porosz újkor huszár