2015. jan 27.

Szent Olga, a Kijevi Rusz fejedelemasszonya

írta: Gregoory
Szent Olga, a Kijevi Rusz fejedelemasszonya

A bosszúról szóló történetek mindig érdekesek. Kiváltképp akkor, ha azok egy asszonyról szólnak, akinek teljhatalma van és ráadásul varégok leszármazottja is. A Kijevi Rusz fejedelemasszonyaként egyszer és mindenkorra megtanította az alávetett törzseknek, hogy a Rurik-dinasztiával nem érdemes cseszekedni.

A varég felmenőkkel büszkélkedhető Olga pontos születési dátumát nem ismerjük, azonban annyit tudunk, hogy valamikor a 9. század végén született Pszkovban. Az apja Oleg Veschcy, a Kijevi Rusz fejedelme volt, aki még fiatalon hozzáadta Novgorod hercegéhez, Igorhoz, a Rurik-dinasztiából. 

A papa 912-ben meghalt, így Igor lett a Kijevi Rusz ura is. Viszonylagos békesség következett, ami egészen 945-ig tartott, mikor is Igor egy szláv törzshöz, a drevljánokhoz utazott, hogy beszedje az éves adót. Az adóbehajtással még nem is lett volna semmi gond, hanem a mennyiséggel annál inkább! Igor úgy gondolta, hogy neki nem elég a szokásos összeg, ezért megy még egy kört. Nem kellett volna. A drevljánok féltek, hogy ezentúl naponta jön az Igor, ezért a térség szokásai szerint teljesen jogosan meggyilkolták, destabilizálva ezzel az egész térséget.

Az uralkodó halála után felvetődött az öröklődés kérdése, mivel ekkor a fia, a kis Szvjatoszláv még csak három éves volt. Olgát nem érdekelték az esetleges jelöltek. Igazi viking asszonyként magához ragadta a hatalmat és fia felnőtté válásáig régensként irányította az országot. 

princess_olga.jpg

Igor megölése után a drevljánok vették a bátorságot és követeket küldtek a hirtelen újra eladósorba került Olgához, hogy menjen csak hozzá a drevlján vezéréhez, Mal herceghez. Ezt a pofátlanságot már végképp nem tűrhette a jámbor asszony. Elkezdődött a bosszúhadjárata.

Először is, a húsz követet a hajóikkal együtt élve eltemetett. A kis földmunka után szólt ennek a Mal hercegnek, hogy a legjobb embereit küldje, akik elkísérik majd hozzá. Mikor megérkeztek, gyors meginvitálták őket a fürdőbe, hogy mossák le magukról az út porát és pihenjenek egy kicsit. Mikor mindenki bent volt, rájuk gyújtották az egészet.

A fürdős sztorit követően ő maga ment a a drevljánok földjére, hogy tort üljenek a néhai férje felett. Temérdek ételt-italt hozott, aminek következtében hamarosan az egész vendégsereg teljesen lerészegedett. Ekkor, Olga parancsára előtört a saját serege és jó 5 000 drevljánt mészároltak le. 

Azt hihetnénk, hogy ennyivel már sikerült kielégíteni a fejedelemasszony bosszúszomját. Hát nem! A következő évben ő maga ment el az "imádott" törzshöz, hogy behajtsa rajtuk az adót. Mivel nem bírtak fizetni, ostrom alá vette őket, ami nem járt sikerrel. A következőhöz folyamodott: Háztartásonként csak három galambot és három verebet kért, amiknek a lábaihoz égő ágakat és kénnel bevont ruhadarabokat köttetett, majd szabadon engedte őket. A derék madarak persze egyből a biztonságot jelentő fészkeket célozták meg, így borítva lángba az egész várost. Ezt az ötletet később Harald Sigurdsson is alkalmazta. Akik kimenekültek az égő településből, azokat Olga emberei elfogták és rabszolgasorba taszították.

A fejedelemasszony uralma hivatalosan addig tartott, amíg a kis Szvjatoszláv fel nem cseperedett. Az ifjú király azonban inkább csak háborúskodott és a határokat védte, így az ország belügyei továbbra is az anyjára hárultak. Olga, miután befejezettnek látta a bosszúhadjáratát, elkezdte az ország fejlesztését. Kereskedelmi csomópontokat létesített, egységesítette az adók befizetését (létrehozta az első adórendszert Kelet-Európában), új területi egységeket jelölt ki. Az első kőből épült városok is az ő kezdeményezésére épültek.

955 vagy 957-ben keresztelték meg Konstantinápolyban, ezzel egyike lett az elsőknek, akik elvitték a kereszténységet a pogány Kijevi Rusznak. Próbált nyugati térítőket is keríteni, de a német-római császár teljesen jogosan kétségbe vonta a szavát, hiszen nem ő volt az uralkodó. Szvjatoszlávra is próbált hatni, hogy fontolja meg a kereszténység felvételét, de ő nem igazán hajlott rá. Úgy volt vele, hogy felőle aztán felvehet bárki, bármilyen vallást, de ne lepődjön meg, ha kiröhögi. Ha a fiára nem is tudott hatni, az unokára, Nagy Vlagyimirra már annál inkább. Ő volt az az uralkodó, aki 988-ban a kereszténységet tette meg hivatalos vallásnak.

Olga Kijev 969-es ostroma közben halt meg, amikor a besenyők rátörtek az országra. Hála a gondos szervezésnek, a főváros kitartott, amíg a felmentő sereg meg nem érkezett. A fia tiszteletben tartotta anyja választott vallását és keresztény szokás szerint temették el. 1547-ben az ortodox keresztény egyház szentté nyilvánította.

 

Facebook oldalunk

 

 

 

forrás:
http://worldhistoryconnected.press.illinois.edu/7.1/sherman.html
http://russiapedia.rt.com/prominent-russians/history-and-mythology/princess-olga-of-kiev/
Szólj hozzá

viking középkor szláv top bosszú