A történelem faszagyerekei

Igazi tökös csávók a történelem bugyraiból

2017. júl 22.

Szaigó Takamori

írta: beatj
Szaigó Takamori

Az igazi „utolsó szamuráj”

Ha valaki meghallja a szamuráj szót, egyből beindul az emlékezete és a képzelete egyaránt. Bár letűntek már, valamilyen formában mai is velünk vannak.  Gondoljunk a Csillagok háborúja Jedi lovagjára Luke Skywalker személyére, aki amellett, hogy Darth Vader fia, bizonyos szempontból szellemi örököse Szaigó Takamorinak, az igazi „utolsó szamurájnak". Mindkettőjüknek hősi feladat jutott osztályrészül: helyreállítani egy letűnt, ám erényekben gazdag világot. Mindketten szigorú lovagias szabályokhoz ragaszkodnak, melyek ősi elveken alapulnak. Mindkettőjüknek megvannak a maguk spirituális mesterei, akiknek hangja korokon át visszhangzik. Ez a Csillagok háborújára gyakorolt hatás egyetlen példa csak arra, ahogyan Japán harcos elitje tovább ...

Tovább Szólj hozzá

2017. júl 07.

BOUDICA

írta: beatj
BOUDICA

A harcos királynő

„Rendkívül magas volt, tekintete ádáz, hangja nyers.

Lángvörös hajának hatalmas tömege a csípőjére hullt.

Nyaka körül óriási aranyláncot viselt, és mindig sokszínű

tunikát hordott, amely fölé melltűvel összefogott vastag

köpenyt borított. Félelmet ébresztő volt a megjelenése.”

Dio Cassius: Római történelem

 

Az ókor történelme tele van híres személyiségekkel, nagy királyokkal, hadvezérekkel, ismert hősökkel.  De ezek legnagyobb része, vagy inkább nagy többsége férfi. A történelmet a legtöbb esetben férfiak írták, írják napjainkban is, de néha az egyeduralmukat „megtöri” egy-egy nő is. Az ókor nagyjai közé így kerül be az egyiptomi Kleopátra királynő vagy Szép Heléna, hogy csak a ...

Tovább Szólj hozzá

2017. jún 30.

Texas „felemelkedése” - Texas „Rising”

írta: beatj
Texas „felemelkedése” - Texas „Rising”

David Crockett, Sam Houston

 

Mi jut az eszünkbe Texas kapcsán, milyen jelzőkre tudunk gondolni korábbi tanulmányaink, vagy képzeletünk alapján?  Végtelen, vad tájak, egy lázadó, és független vidék, ezek jutnak leginkább mindenki eszébe a leghamarabb. Texas története nem túlságosan hosszú, de igazán érdekes, izgalmas, váratlan fordulatokkal, emberi sorsokkal teli történet. Európa vagy a világ más országaihoz képest itt nem több tízezer fős hadseregek írták a „történelmet”, de ez semmit se von le az értékből. Olyan hősök kötődnek Texashoz, mint David Crockett és Sam Houston, akik élete ma is sok embert foglalkoztat. Ugyanolyan esendő emberek voltak, mint bárki más, de tetteik, döntéseik Texasra, egy országra, egy nemzetre voltak nagy hatással. Lássuk ...

Tovább Szólj hozzá

2017. jún 11.

Ocskay László

írta: beatj
Ocskay László

„Aki a vérpadig is szeretett”

A magyar nemzet szabadság iránti vágya olyan, mint a parázs, amely soha nem akar kihunyni. Tűnhet úgy, hogy kialudt a tűz, de a mélyben tovább parázslik és várja, hogy újra a felszínre törhessen. A Habsburg családdal való viszonyunk nem volt egy afféle „szerelmi viszony”, nem kértük, hanem inkább kaptuk „őket”. Ennek meg is lett a következménye, mert a kapcsolatunk nem volt túl felhőtlen. Mint egy rossz házasság, tele volt ez a kapcsolat megannyi vitával, veszekedéssel, ajtócsapkodással. Csak jelen esetben lázadások, szervezkedések, szabadságharcok jelentették a „házasság” nem túl rózsás voltát. Egy szó, mint száz a Rákóczy-szabadságharc az egyik ilyen, majdhogynem szokásos vita volt a Bécsben székelő urainkkal szemben. De ...

Tovább Szólj hozzá

2017. máj 14.

Don Juan de Austria

írta: beatj
Don Juan de Austria

A 16. század nem volt egy unalmas időszak Európa életében. A helyi konfliktusok mellett számos olyan háború, kisebb-nagyobb csata zajlott le ekkortájban melyek hatásukat tekintve igenis sorsfordítóknak bizonyultak. Ezek közé tartozik a Lepantói-csata melyre némelyek azt mondják, hogy „zajos győzelem volt következmények nélkül”. Lehet igazuk van, de nagyon is „zajos győzelem” volt az biztos, ami felrázta az egész mediterrán világot az álmos tespedéséből, amit a török állandó terjeszkedése, és legyőzhetetlenségének mítosza váltott ki az itt lakókból. Lepantó sok névtelen hőse nem lebecsülendő áldozatot hozott a keresztény Európáért. A sok név nélküli ember mellett viszont sok nevet ismer a történetírás, és ezek közé ...

Tovább Szólj hozzá

2017. ápr 28.

Monte Melkonian

írta: beatj
Monte Melkonian

Az örmény nemzeti hősöket feldolgozó sorozat harmadik állomásán egy újabb karabahi fenegyereket mutatok be nektek. Ha azt a nevet hallja valaki „Monti”, a legtöbb embernek Bernard Montgomery jut eszébe, de egy olyan furcsa érdeklődéssel megáldott személynek, mint én, inkább egy olyan sokoldalú, intelligens, szenvedélyes, de életútja egy fejezete alapján megosztó, sőt elítélendő személyiség, mint Monte Melkonian. Hogy ezek a jelzők miért írják le jelen írás főszereplőjét, az természetesen az alábbiakban kiderül.

Monte Melkonian 1957. november 25-én született az USA-ban Visaliában, Kalifornia államban, egy örmény családba, a legnagyobb amerikai diaszpórába. Melkoniant az ismerősök úgy jellemezték, mint egy átlagos amerikai ...

Tovább Szólj hozzá

2017. ápr 19.

Flavius Stilicho

írta: beatj
Flavius Stilicho

Az utolsó „római” tábornok

Több száz évig tartó folyamat eredményeképpen Róma lett a mediterrán világ abszolút ura. Legyőzte a punokat, a gallokat, a görögöket, megannyi népet nyomtak le, melyek részei lettek a világbirodalomnak. A hódítások meghozták a belső változásokat is, a köztársaságot felváltotta a császárság. Jöttek a hol „jó”, hol „rossz”, vagy éppen „örült” császárok, de a birodalom recsegve ropogva ugyan, de fennmaradt. De szép lassan elkezdtek a válság jelei begyűrűzni, belső gondok, külső támadások kezdték gyengíteni Róma alapjait. Volt pár császár, hadvezér, vagy politikus, aki megpróbált úrrá lenni ezeken a gondokon, és egy-egy rövid időre sikerült is megállítani a lassú sorvadást. Ezek közé tartozik történetünk ...

Tovább Szólj hozzá

2017. már 18.

Almásy László

írta: beatj
Almásy László

Avagy nem is angol, és nem is beteg

Egy Sri Lanka-i származású Kanadai író 1992-ben Michael Ondaatje megjelentetett egy regényt Az angol beteg (The English Patient) címen, melyből 1997-ben egy 8 oscar díjjal is jutalmazott amerikai film készült. Ekkor lett felfedezve a regény szereplője Almásy László, aki jó pár honfitársunkhoz hasonlóan ismertebb volt külföldön, mint nálunk idehaza, így szinte újra fel kellett fedezni az ő életét.  A regény és a film is hasonlóképpen, egy szerelmei történetként a második világháborúba ágyazva mutatja be egy híres magyar életét. Az már azért illik tudni, hogy Almásy nem volt hadifogoly, soha nem voltak égési sérülései, mint a filmben, és még egy sor dolgot fel lehetne sorolni, ami nem igazán úgy volt, ahogy a film, vagy a regény ...

Tovább Szólj hozzá

2017. feb 25.

Thury György

írta: beatj
Thury György

A magyar "Cid", a legvadabb magyar

Magyarország 16. századi történelmét a sorscsapások korszakának, időszakának is tekinthetjük. Közel egy évszázadon keresztül mi voltunk Európa védőpajzsa, de az 1526-ban lezajlott végzetes mohácsi csata és az azt követő események megrendítették ezt a pajzsot. A széthúzás, a nemesek egymással való marakodása, a lehetséges királyjelöltek érdekében vívott háború csak még jobban kivéreztette a magyarság megcsappant erőit, erőforrásait. Egy jelentős csapást talán kibírtunk volna, amire jó példa a múltunkból a tatárjárás, és az azzal járó pusztítás, mely után alig egy emberöltő elég volt az országnak a regenerálódásra, de a 15. századtól folyamatosan támadó Török Birodalom erre nem adott esélyt. Faluról falura, ...

Tovább Szólj hozzá

2017. jan 29.

„Jeruzsálemjáró” I. Sigurd

írta: beatj
„Jeruzsálemjáró” I. Sigurd

Az Európa nyugati felében élő emberek számára valóságos istencsapást jelentettek a vikingek, amikor a 8. század végétől elkezdték „meglátogatni” a térség országait. Egy tengerparti település se volt biztonságban tőlük, de még a szárazföld belsejében élők sem érezhették magukat teljes biztonságba, mert a nagyobb folyók adta közlekedési lehetőséget kihasználva, messze a szárazföldek belsejébe is eljutottak a fürge viking hajók. De idővel szép lassan változott a helyzet, megtanulták a leckét Európa népei, de igaz sok időbe, és sok keserű vérbe került, de muszáj volt a túlélés érdekében. A katonai jellegű változások mellett nagyon lényeges, és talán fontosabb tényező volt, hogy a vikingek lelkében is nagy horderejű ...

Tovább Szólj hozzá