2014. sze 15.

Olivér Cromwell

írta: Gregoory
Olivér Cromwell

Akinek olyan beszólásai voltak, mint "Bízz Istenben, de tartsd szárazon a puskaport" ,  "A szükség nem ismer törvényt" vagy éppen "Ne csak addig üsd a vasat, amíg meleg, hanem magad tedd a vasat forróvá az ütéseid által" az csak menő ember lehet. Ez az elmélet teljesen megállja a helyét Cromwell Olivér esetében, aki ahhoz képest hogy angol volt, egész menő arcnak bizonyult.  Ráadásul egyedül megteremtette az angol demokráciát, és kitalált magának egy titulust, ami remekül lefedte a király és a diktátor közötti vékony határt. Ha ez még nem lett volna elég, a mi Olivérünk kiváló katonai vezető és könyörületet nem ismerő harcos volt, aki létrehozta a modern angol hadsereget is. Az egész hadsereges, vezéres témában az a poén, hogy az emberünk egészen 43 éves koráig még csak lőport sem szagolt!

1599 április 25-én, Huntingdonban látta meg a napvilágot, egy gentry családban. Rá is ilyen, úriemberhez méltó élet várt, ezért szülei gyorsan bele is vetették a srácot a vallás és tanulás rejtelmeibe. Fiatalként ez természetesen kevésbé kötötte le a kis örökmozgót. Tanulás  helyett sokkal szívesebben sportolt és játszott a kis pajtásaival. Kilépve a tinédzser korból, a  20-as éveire, a jó felépítésű Olivér már aktív szerepet vállalt a puritanista felekezetben, akik a keresztény egyházat kívánták megtisztítani mindennemű romlástól, mételytől, korrupciótól, ebolától, stb. Innentől kezdve, bármilyen tettét megnézzük, már nem lehet különszedni politikai ambícióit és vallási nézetét.

Az édesapja halála után neki kellett gondoskodnia az anyjáról és hét húgáról. Ez még egy tisztes zsoldosnak is nehéz lett volna, nemhogy egy egyetemistának. Cromwell félbe is hagyta tanulmányait, és gyorsan becsületes munka után nézett. Annyira nehezen ment így, farmerként a dolga, hogy még az is megfordult a fejében, hogy a családjával együtt kivándorol Észak-Amerikába. Szerencsére ezt nem tette meg, különben az angol történelem kevesebb lenne egy igazán kemény sráccal.

A házasságát követően egy időre rendeződtek az anyagi gondjai. Sikeresen elvette egy gazdag kereskedő lányát. Mielőtt rosszra gondolnánk, nem érdekházasság volt! Több levél is fennmaradt a szerelmesek között, amelyek hűen tanúsítják érzelmeiket. Ha ez nem lenne elég, a 9 lurkó bizonyára ékes bizonyítéka az egymás iránti szerelmüknek.

1627-ben I. Károly, az angolok királya egy jópofa adót rótt ki a népére, amit a parlamenttel elfelejtett megbeszélni. Ez eléggé felkorbácsolta a kedélyeket, és következő évben Olivért küldték el, hogy képviselje Huntingdont a parlamentben. Sokáig nem töltötte be a képviselői titulust, mert Károly úgy gondolta, hogy baromság a parlament, ezért nem is kell. Meg eleve mi az már, hogy számon merik rajta kérni a döntéseit...

Károly elég sokáig kitartott a döntése mellett, aztán valahogy csak meggyőzték hogy csacsiság amit gondolt, és újra engedélyezte a parlamentet. 1640-ben Olivért újra megválasztották Huntingdon képviselőjének, ahol radikális felszólalásai miatt hamar a figyelem középpontjába került. Ekkora már teljesen megvolt győződve arról, hogy vele Istennek dolga van. A király, miután nem tetszettek neki az őt kritizáló vélemények, újra bevágta a durcit, és feloszlatta a parlamentet.

Ez a döntés annyira jól sikerült, hogy 1642-ben polgárháború tört ki, a parlament és a király között, amelynek célja Károly eltakarítása a trónról. Cromwell itt találkozott először a sereggel. 43 évesen egy lovas alegység parancsnokává nevezték ki, ahol egész jól elboldogult. Nagy ördöngösséget nem talált ki, csak elérte hogy a parancsnokok mind morálisan, mind kiképzettség tekintetében hozzák a színvonalat, valamint megkövetelte az azonnali reagálást a helyzetekre, ahelyett hogy az ő vagy más elöljáró parancsát várják. Ezen kívül megtiltotta a katonáknak a fosztogatást, a trágár beszédet és bármely olyan cselekedetet, amely Istennek nem tetsző. Olivér, erős hite révén teljesen megvolt győződve, hogy a saját csapatai rendelkeznek Isten áldásával, míg az ellenség marhára nem, így sokszor bevállalt olyan helyzeteket is, amelyeknél egy átlag ember inkább kért volna még egy sört és marad a seggén. Igazából Cromwell valami olyasmi lehetett, mint a Warhammer 40k-ban szereplő komisszárok, csak éppen sokkal menőbb.

Név3telen-1.jpg

Olivér, vagyona révén az embereit a kor legjobb felszerelésével, fegyvereivel, lovaival látta el. Az a remek tulajdonsága is megvolt, hogy időben fizette a zsoldot. Az utóbbi miatt a katonák eltűrték a rigolyáit (úgy mint a gyakorlatozást), és így szép lassan kialakult egy fegyelmezett haderő, amely Cromwell későbbi sikereinek is az alapját szolgáltatta.

A háború első napjától kezdve Olivér hozta a sikereket, aminek hatására hamarosan elérte az ezredesi rendfokozatot és az ezzel járó embertömeget. Az újdonsült sereggel sorra szerezte a győzelmeket, úton-útfélen megalázva a royalista nyápicokat. A sikerek révén, az ezredét elkezdték "Vasbordájúak"-nak hívni.

1645-ben, a lázadók leváltották az olyan vezéreket, akik politikai pozíciójuk révén kerültek a hadsereg vezető beosztásaiba. Helyükre, a már kipróbált, harcban ténylegesen profinak mutatkozó emberek kerültek, úgy mint a hét kedvence, Cromwell. Az egész végeredménye az lett, hogy Olivér ötleteit kiterjesztették az egész hadseregre, és így létrejött az angol történelem első professzionális hadereje. Hogy profiságuk külsőleg is látszódjon, egységesen elkezdtek vörös egyenruhát viselni, amely a későbbi generációkban vált kiváltképp ismertté.

A változtatások már rögtön az év nyarán bizonyították hasznukat, mikor Cromwell szétverte a királypárti haderőt Naseby-nél. Ezt követően még pár győzelmet szereztek a lázadók. Mindkét hadakozó fél már egy kis nyugira vágyott, ezért 1646-ban tűzszünetet kötöttek. A béke nem sokáig tartott, hála a politkusnak. 2 évre rá kitört a második polgárháború, amelyben Olivér csapatai az első pár napban széttépték a király katonáit, valamint a skótokat is (akik már messze nem voltak azok a faszagyerekek, mint William Wallace idejében).

A következő évben a Parlament erői elfogták I. Károlyt, és rögtön ki is végezték. A kivégzést leginkább Cromwell szorgalmazta, aki olyan gyönyörűen írta alá az ezt kikiáltó passzust, hogy az övét lehet a legtisztábban kiolvasni a többi hatalmasság neve között. A király halála után Olivérre bízták az egész angol hadsereget, aki gyors neki is látott, hogy felszámoljon minden ellenállást a brit szigeteken. Még Írországban is partra szállt, ahol rögtön a földig romboltatott egy katolikus erődöt, legyilkolva annak a vár és a hozzá tartozó város minden lakóját. A bemutatkozója annyira meggyőzőre sikerült, hogy az írek rögtön meg is adták magukat, belátták hogy ezzel az emberrel nem érdemes szarakodni.

1650 tavaszán meglátta a Skót Felföldet is, mert az ott lakók már megint lázadoztak. Dunbarnál össze is találkozott a skót fősereggel, amely csak kétszeres túlerőben volt, mint az angol had. Szerencsére jött egy elég nagy vihar, és a skótok úgy gondolták, hogy senki nem támadna ilyen cudar időben. Tévedtek. A sárban csúszva-mászva, sírva menekültek a Vasbordájúak elől. A túlélőknek  rá egy évre, Worcesternél mutatta meg, hogy senki nem menekülhet a sorsa elől. Miután letudta ezt a csatát is, Cromwell hátradőlt a hintaszékében, megpaskolta az asszonya tomporát, majd elégedetten elvigyorodott, tudva hogy egész Britanniát egyesítette egy kormányzat alá.

Annyira népszerű lett már addigra, hogy már 1651-ban felajánlották neki a királyi címet. Ő persze ezt nagylelkűen visszautasította. Azonban az elkövetkező évek során rájött hogy a parlament így önmagában tényleg nem meg semmire, ezért inkább kreált egy saját titulust, a lord protektort, ami igazából sokkal menőbb, mint egy királyi cím, amit minden jött-ment magára aggathat.

ironsides_wallpaper.jpg

A kor "Vészmadár-Gandalfjai" persze rögtön mondták, hogy nem lesz ez így jó, meg hülyeség, meg ez meg az. Ők is meglepődtek, hogy Cromwell, mint uralkodó, meglepően toleráns (legalábbis az elején). Főleg ha figyelembe vesszük a harctéren tanúsított brutalitását és a vallási fanatikus mivoltát. Minden létező keresztény felekezetnek teljes vallásszabadságot biztosított, ráadásul a brit szigetekről már 300 éve kitiltott zsidóknak is megengedte, hogy utazgassanak, kereskedjenek és bármilyen szankció nélkül gyakorolhassák vallásukat. Az újdonsült uralkodó azonban nem csak engedélyeztetett. Többek között betiltotta a karácsonyt, mert az szerinte pogány mulatság. A karácsony mellett rengeteg kocsma és színház is áldozatul esett a vallási nézeteinek. Betiltotta még a sminkelést és a színes ruhákat is.

Az íreket különösen nem szívlelte. Úgy gondolta, hogy minden ír  egy potenciális lázadó, aki csak arra vár, hogy hátba szúrhassa Angliát. Hogy elejét vegye a lázadásnak, állandó jelleggel állomásoztatott ott egy hadsereget, valamint megparancsolta, hogy minden ír gyereket vigyenek csak el a kolóniákra cukornádat szedni, hátha sok meghal közülük. Érthető módon Írországban ma sem igazán szívlelik Cromwell emlékét.

A hadi sikerek persze nem maradtak abba a "koronázás" után sem. Megunva az örökké esős, ködös Angliát, úgy döntött ráfér egy kis kiruccanás, ezért elfoglalta Jamaicát a spanyoloktól.

A lord-protektor uralkodása mindössze 5 évig tartott. Élete végére a népe jó része gyűlölte őt és  a 11 tábornokát, akik a 11 megye élén álltak. Pár nappal az 59. születésnapja után, 1658. május 3-án maláriában meghalt. Utódja a fia lett, de képtelen volt megtartani a hatalmat. A politikai játszmák révén 1660-ban, I. Károly fia, II. Károly került hatalomra, aminek révén elmenekült szegény, és csak évek múltán tért vissza a ködös Albionba. Hátralévő életét szerény körülmények között, álnéven élte le.  II. Károly annyira bosszús volt a fater lefejezése miatt, hogy a pár éve már pihenő Olivért is kiásatta, csak hogy fellógathassák árulásért.

Cromwell Olivér nélkül a parlament erői képtelenek lettek volna megnyerni az Angol Polgárháborút, és ezzel megteremteni  a modern demokrácia alapelveit, amely nagyban hatott a francia és az amerikai mozgalmakra is. Olivér katonai reformjai tették lehetővé azt is, hogy az angol hadsereg az elkövetkező évszázadokban is a világ élbolyához tartozhasson.

 

Facebook oldalunk

 

Forrás:

http://historysheroes.e2bn.org/hero/whowerethey/3

http://primaryfacts.com/3285/oliver-cromwell-facts-and-information/

http://www.historylearningsite.co.uk/cromwell_england.htm

http://www.carpenoctem.tv/military-leaders/oliver-cromwell/

Szólj hozzá

felkelés újkor Anglia